Bár szülőnek lenni az egyik legcsodálatosabb érzés, érzelmileg időnként mégis nyomasztónak érezhetjük azt. Ez különösen igaz azokra, akik neurodivergens (autista, ADHD-s, PDA-s, stb.) gyereket nevelnek, őket ugyanis fokozottan veszélyezteti a szülői kiégés
Mi az a szülői kiégés?
A szülői kiégés az, amikor a gondozó érzelmi kimerültséget tapasztal, mentálisan és fizikailag fáradtnak érzi magát, nem tud már magából adni. Ez akkor fordul elő, ha a szülőt felemésztik gyermeke szükségletei, ezáltal növekszik a stress-szintje, és saját szükségleteinek figyelmen kívül hagyása miatt élete több területén is kimerül.
Egy neurodivergens gyermeket nevelő családban jelentős a szülői kiégés valószínűsége, mivel a szülőknek jóval több akadállyal kell szembenézniük. Amikor a szülői kiégés megelőzéséről beszélünk, fontos először megértenünk a kimerülés okait és jeleit.
A szülői kiégés okai
Szülőként gyermekünk szükségletei állnak mindennapi életünk középpontjában. A fürdéstől az etetésig, és minden, ami a kettő között van, a kicsikről való gondoskodás kétségtelenül kimerítő tud lenni. A szülők kiégésének leggyakoribb okai:
- Próbálunk „tökéletes szülők” lenni (főleg az anyukákra jellemző)
- Külső támogatás hiánya (nagyszülők, bébiszitter, napközi, tágabb család)
- Pénzügyi nehézségek
- Hektikus munkarend, vagy a munkától való teljes visszavonulás, mert gyermekünk nem tölthet elég időt óvodában/iskolában
- Egyedülálló szülők terhei
- Túl sok fejlesztést, intézményen kívüli tevékenységet ütemeztünk be
- A gyermekek további szükségletei (szobatisztaság hiánya, dühkitörések, megkésett mozgás- illetve beszédfejlődés)
Ezen tényezők mindegyike jelentős szerepet játszik abban, hogy mennyi energiát fordítunk gyermekünk gondozására. Bár egyes feladatok több időt emésztenek fel, ezek kétségtelenül összeadódnak, és kimeríthetik a szülőt.
A kiégés tünetei
A kiégés tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, a leggyakoribbak azonban a következők:
- Depresszió
- Ingerlékenység
- Alváshiány
- Szorongás
- Sírógörcsök
- Világos gondolkodás hiánya (szellemi káosz)
- Munkahelyi kiégés
- Érzelmi távolságtartás
- Szülői eredménytelenség
6 lépés a szülői kiégés megelőzésére
A szülői kiégés megelőzésének leghatékonyabb módja, ha kis lépésekkel haladunk a helyes irányba. A szülői kiégés nem egy egyik napról a másikra orvosolható helyzet, de a következő hat lépés segít nekünk abban, hogy fokozatosan kikerüljünk belőle:
1. Szánj időt magadra
A szülői kiégés egyértelmű jele annak, hogy szülő saját szükségleteit figyelmen kívül hagyja. Legtöbben nem tudunk időt szakítani önmagunkra, különösen igaz ez több gyermekes szülőként. Azonban még napi 5-10 percet magunkra szánva is jelentős változást hozhatunk mindennapi életünkbe.
Talán el tudunk csípni 5 percet kikapcsolódásra és öngondoskodásra a gyerekek lefekvése után, kora reggel, vagy a nap közepén, ebédszünetben. Rövid meditációk, nyújtó gyakorlatok vagy egyszerűen csak pár per csend és béke már jó kiindulópont!
2. Kérjünk segítséget
A szülői kiégés megelőzésének másik kulcsfontosságú lépése a segítségkérés. Gyakran hajlamosak vagyunk minden feladatot magunkra vállalni, ezzel azonban jelentősen lemeríthetjük érzelmi, mentális és fizikai kapacitásunkat, amitől érzelmileg kimerülünk.
A segítségkérés történhet úgy, hogy egy közelben lakó szülőtársat megkérünk, hogy hetente néhányszor vigye el ő a gyereket az intézménybe (amennyiben erre gyermekünk alkalmas), vagy egy családtagot, hogy időnként segítsen a gyerek vagy a lakás körüli teendőkben.
3. Legyünk együttérzőek önmagunkkal szemben
Amikor érzelmileg kimerültnek érezzük magunkat, ne legyünk túl szigorúak magunkkal szemben! Ismerjük fel, hogy a tőlünk telhető legjobbat tesszük, és veregessük meg saját vállunkat a megtett lépésekért. Ez kulcsfontosságú a szülői kiégés megelőzésében. Támogassuk ezzel saját magunkat, és figyeljük, hogy a szülői kiégés csökkenni fog.
4. Támaszkodjunk partnerünkre
Legyen szó házastársról, családtagról, közeli barátról vagy szomszédról, ha támogatnak minket abban, hogy saját igényeinket helyezzük előtérbe, jelentősen elősegíthetjük a szülői kiégés megelőzését. Egy heti egyszeri rövid bejelentkezés elég lehet ahhoz, hogy személyes céljainkról sem feledkezzünk meg.
5. Rendezzük át gyermekünk időbeosztását és tevékenységeit
Fontoljuk meg gyermekünk időbeosztásának és tevékenységeinek átrendezését. Ne zsúfoljuk túl a délutánokat, hétvégéket különórákkal, fejlesztésekkel! Beszéljünk meg kezelhető napi rutinokat a gyerekekkel! Határozzuk meg gyermekünk időbeosztásának prioritásait, és lehetőség szerint csökkentsünk egy-két tevékenységet. Egy szellősebb időbeosztással sok stressz kerül le a vállunkról.
6. Támogassuk lelki jólétünket
Végül, fordulhatunk mentálhigiénés szakemberhez, pszichológushoz, szülőtámogató csoportokhoz is. Ismerjük el, hogy nem vagyunk rossz szülők, csak azért, mert kimerültünk és külső segítségre van szükségünk! Pfeffer Kinga és a Mosoly Fejlesztőház szeretettel vár minden érdeklődőt a Szülő-töltő workshopra, időpontokért figyeljétek Facebook oldalunkat és honlapunkat!