Néhány évvel ezelőtt, gyakori jelenség volt, hogy Budapest belvárosában sétálgatva, térképet böngésző turistákkal találkoztunk. Olyankor, ha volt öt szabad percünk, megálltunk és segítettünk nekik megtalálni a keresett úticélt. Ekkor valószínűleg nem is sejtettük, hogy ezt a látszólag egyszerű folyamatot a tudatelméletünk segített megérteni.
A tudatelmélet, vagy mentalizációs képesség, segítségével megértjük, hogy minden ember fejében más-más jellegű információ van, minden ember vágya, szándéka és a világról alkotott képe egyénenként eltérő lehet. A fenti példából kiindulva tehát, a tudatelméletünk segít nekünk megérteni, hogy, habár mi ismerjük Budapest belvárosát, a térképet böngésző turisták fejében valószínűleg még nem ismertek ezek az utcát.
A hétköznapok során számtalan szociális helyzetben kell használnunk a tudatelmélet képességünket. Habár sok esetben egy automatikussá vált folyamatról beszélünk, úgy tűnik, hogy ez a képesség koragyermekkorban még nincs jelen.
Kutatások sora próbálja felfedezni a tudatelmélet kialakulását megelőző kognitív folyamatokat, valamint próbálja megérteni a tudatelmélet további mentális funkcióival való kapcsolatát. Továbbra is vita tárgyát képezi a tudatelmélet megjelenésének ideje gyermekkorban. Ezt a nehézséget meghatározza a preverbális kor, amikor a gyerekek nem tudják expliciten megfogalmazni gondolataikat, észrevételeiket az őket körülvevő világról.
Az első mérföldkő a tudatelmélet fejlődésében a hamis vélekedés felismerésének a képessége, ami arra utal, hogy léteznek különböző gondolkodásmódok, vélekedések, és ezek a gondolatok, vélekedések főleg a minket ért tapasztalatokból alakulnak ki. A hamis vélekedés képességének vizsgálatát a Sally-Anne teszt (Sári és Anna) segítségével „méri” a fejlődéspszichológia. A teszt egy kétszereplős bábszínházi jelenetből áll, ahol Sári üveggolyóját elrejtik az asztalon lévő kosárba. Ezt követően Sári elmegy sétálni. Amíg Sári nincs jelen, Anna átteszi az üveggolyót a kosárból a dobozba, mindezt Sári tudtán kívül, majd, amikor ő visszajön a sétából, a gyereket megkérdezik, hogy Sári hol fogja keresni az üveggolyót. A helyes megoldáshoz el kell különítenünk Sári vélekedését, -aki azt gondolja, hogy az üveggolyó még mindig a kosárban van-, a saját vélekedésünktől, ami az igazságot képezi, hiszen az üveggolyó a dobozba lett áttéve. A feladat nehézségét az okozza, hogy a saját vélekedésünk ereje nagyobb, és amennyiben felülírjuk azt, amit mi gondolunk a helyzetről, már nem leszünk képesek Sári perspektívájából gondolkozni.
A fent bemutatott üveggolyós helyzet megértése és az ezzel járó tudatelmélet 3-4 éves kor körül alakul ki. Kutatások bizonyítják, hogy az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek a hamis vélekedés teszten nagyon alacsony teljesítményt mutatnak. Ezt főleg a mentalizációs képesség hiánya okozza, a perspektívaváltás képességének nehézsége, de a nyelvi képességek is korlátozó tényezőknek bizonyulnak.
Egy 16 kutatást összesítő meta-analízis rámutat arra, hogy a kétnyelvű gyerekek tudatelméleti képessége hamarabb alakul ki, mint az egynyelvű gyerektársaiknak. Fejlődéspszichológiai szempontból több magyarázat is helytálló, de a hétköznapok szintjét ezek a gyerekek lehet, hogy egyszerűen csak több olyan helyzettel találkoznak, amikor a nyelvi különbségek miatt, a két szülő más-más jellegű információval rendelkezik.
A skizofrén betegek tudatelméleti kutatásai is rávilágítanak arra, hogy azok a betegek, akik az érzelem, motiváció vagy beszéd elsivárosodását tapasztalják meg, alacsony teljesítményt mutatnak a tudatelméleti teszteken, valamint nem tudnak beszámolni saját mentális állapotukról és társaik mentális állapotát sem tudják megérteni (pl. miért szomorú valaki ha kudarc éri őt).
A tudatelméleti és további szociális-kommunikációs képességek alul működéséhez vezet a túlzott alkohol fogyasztás, valamint a major depressziós epizódok során a depressziós betegek megtapasztalják a szociális képességek zavarát és mások mentális állapotainak dekódolási nehézségét (pl. társaink arckifejezéséből, hang lejtéséből, testhelyzetéből közvetített információ megértésének nehézsége jelentkezik).
A tudatelmélet a hétköznapi kapcsolataink jól működésének mozgatórugója. Ennek a segítségével elkerülhetjük a félreértéseket és értetlenkedéseket, valamint segít nekünk kialakítani a legadekvátabb reakciót, viselkedést, ezáltal elkerülve a szociális feszültségeket.
Felhasznált irodalom:
Baron-Cohen, Simon; Leslie, Alan M.; Frith, Uta (October 1985). „Does the autistic child have a „theory of mind”?” (PDF). Cognition. 21 (1):37–46
Baron-Cohen, Simon; Leslie, Alan M.; Frith, Uta (October 1985). „Does the autistic child have a „theory of mind”?” (PDF). Cognition. 21 (1):37–46.
Lee, L.; et al. (2005). „Mental state decoding abilities in clinical depression”. Journal of Affective Disorders. 86 (2–3): 247–58.
Schroeder, Scott. (2018). Do Bilinguals Have an Advantage in Theory of Mind? A Meta-Analysis. Frontiers in Communication. 3. 36. 10.
Sprong, M.; Schothorst, P.; Vos, E.; Hox, J.; Van Engeland, H. (2007). „Theory of mind in schizophrenia”. British Journal of Psychiatry. 191 (1): 5–13
Uekermann, Jennifer; Daum, Irene (May 2008). „Social cognition in alcoholism: a link to prefrontal cortex dysfunction?”. Addiction.London,England: Wiley-Blackwell. 103(5)
O’Brien, Karen; Slaughter, Virginia; Peterson, Candida C (2011), „Sibling influences on theory of mind development for children with ASD”, Journal of Child Psychology and Psychiatry, 52 (6): 713–719