PSZICHOLÓGIA

Sportpszichológia

A sportpszichológia a fizikai aktivitás lélektani hatásainak vizsgálatával foglalkozó tudomány (Tóth, 2010). A sportpszichológusok feladata tehát a sportolók pszichológiai készségeinek fejlesztése. A főbb technikák közé sorolandó a relaxációs és imaginációs technikák, célállítás, figyelemkoncentráció fejlesztése. Ezeket a módszereket nem csak a sportolók tanulhatják meg, hanem az edzők is, hiszen ők is szorosan kapcsolódnak a munkához. A sportpszichológusok tanácsadással és konzultációval támogatják meg a résztvevőket (Szemes, Smohai, Tabajdi, Tóth, 2019).Kutatások bizonyítják, hogy a sport hatással van az egyén fizikai, lelki és mentális állapotára. Az a személy, aki sportol, kevesebbet dohányzik, egészségesebben táplálkozik, emellett személyiségbeli változások is bekövetkeznek (Keresztes, 2007).

 

A felnőttek átélik a mozgás feszültségoldó hatását, segít az idegesség, a feszültség oldásában, a hétköznapok során felgyülemlett stressz levezetésében, valamint az önszabályozott viselkedést erősíti (Kovács, 2013).

Budavári (2007) alátámasztja, hogy a sport segíti a helyes stresszkezelést, valamint a sport egészségre gyakorolt jótékony hatása az egészég mindhárom (szomatikus, pszichés, pszichoszociális) dimenziójában kimutatható (Pikó és Keresztes, 2007).

A sportpszichológia egyik fő kérdésköre, hogy a személyiség pszichés funkciói és tulajdonságai milyen befolyással hatnak a sportoló teljesítményére, a sportról vallott nézeteire (Nagykáldi, 2002). A sportpszichológia elméletébe és gyakorlatába más területek, mint a személyiséglélektan, fejlődéslélektan és a szociálpszichológia jelentős utat törnek. Kutatások bizonyítják, hogy a kiemelkedő sportteljesítmény eléréséhez a professzionális sport terén mára nélkülözhetetlen a testi képességeken túlmutató tényezők figyelembevétele és fejlesztése (Orosz, 2009).

Miben tud segíteni a sportpszichológus?

A szakember a legtöbb idejét a sportolóval tölti, akivel a hozott problémán dolgoznak. A leggyakoribb megkeresések közé tartoznak a teljesítmény-és motivációs nehézségek, sérülés utáni rehabilitáció, önbizalomfejlesztés, konfliktuskezelés, munka-sport-magánélet egyensúly kialakítása, sportkarrier utáni élet megtervezési nehézségei. Nem minden esetben problémákkal dolgozik együtt a szakember és a kliens, előfordul, hogy a sportolónak nincsen elakadása, pusztán önismereti és fejlődési céllal keresi fel a pszichológust. Emellett fontos az edzők, valamint a sportszülők megsegítése, akikkel szintén a fent felsorolt témákkal foglalkozunk.

 Számos sportoló nyilatkozta a hazai-és külföldi médiában is, hogy a világversenyek előtt a felkészülés fontos részét tette ki a sportpszichológiai foglalkozások. Fontos, hogy a sportoló azt érezze, a fejben elvégzett munkával még közelebb kerül a céljai megvalósításához, a sportpszichológusok pedig mindent megtesznek annak érdekében, hogy vezessék őket az útjukon.

Sématerápia

A standard kognitív viselkedésterápiás eljárások időhatáros, strukturált terápiák, hatékonyságuk egyértelmű szorongásos és depresszív kórképekben, ugyanakkor limitáltan alkalmazhatóak bizonyos nehezen kezelhető pszichés zavarokban. A huszadik század végén mindez arra sarkallta a kognitív viselkedésterapeutákat, hogy új terápiás megközelítéseket és módszereket dolgozzanak ki. Az első kognitív viselkedésterápiás szemléletű személyiségzavar-terápia Aaron T. Becknek és munkatársainak köszönhető, melyet néhány évvel később a sématerápia és a dialektikus viselkedésterápia megjelenése követett.

A kognitív terápiák második hullámához tartozó sématerápiát Jeffrey E. Young dolgozta ki, és ezzel egy új, integratív pszichoterápiát teremtett. A sématerápia kognitív viselkedésterápiás, kötődési, gestalt, tárgykapcsolati, konstruktivista és pszichoanalitikus iskolák elemeit foglalja egybe egy terápiás modellbe. A hagyományos kognitív viselkedésterápiát azzal egészítette ki, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a pszichológiai problémák gyermek- és serdülőkori eredetének feltárására, emotív technikákra, a terapeuta-páciens kapcsolatra és a maladaptív megküzdési stílusokra.

Művészetterápia

A művészetterápia olyan terápiás módszer, mely a művészet (zene, tánc, képzőművészet, dráma, irodalom stb.) kreatív folyamatait a gondolatok és érzések nonverbális kommunikációjára használja. A művészetterápia összehangolja a művészet kifejező eszközeit és a terápiás hatótényezőket, amelyeket a terapeuta egy tervezett folyamaton belül alkalmaz. A művészetterápiához nincs szükség művészi tehetségre, hiszen az esztétikai célokat szolgáló és nem szolgáló művészeti termékek egyaránt hasznosan felhasználhatóak a terápiában. A művészetterápiákban közös a kreativitásra, szabad önkifejezésre, biztonságos és bizalmas környezetre helyezett hangsúly.

Felhasználási területek példái:

  • Egyéni pszichoterápia kiegészítője
  • Egyéni és csoportos alkalmazás pszichoszomatikus orvoslásban
  • Önismereti csoport eszköze
  • Gyász, lelki trauma feldolgozására (pl.: kreatív-expresszív művészetterápia)
  • Erős érzelmi gátoltság oldására (pl.: receptív zene, dráma terápia)
  • Hivatási fejlesztés, “coaching” (pl.: tánccal, zenével, szerepjátékkal motivációk kialakítása)

Egyéni és csoportos keretek között, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt megfelelő módszer.

 

Mentálhigiéniai tanácsadás

A mentálhigiénés szakember -akár csak a pszichológus- nem betegségek kezelésével foglalkozik, azonban ha pszichés betegségre utaló jeleket lát, képes arra -és egyben kötelessége is- klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez irányítsa ügyfelét. A mentálhigiéné nem terápia, de annak kiváló kiegészítője lehet. A mentálhigiénés szakember partnerként, segítőként viszonyul a klienshez, annak tudására, belső erőforrásaira alapoz, a találkozások sokkal inkább támogató, konzultatív, tanácsadó jellegűek, melyben az a fontos, hogy a kliens és segítője együtt találja meg a megoldást.

A stúdióban a mentálhigiéniás szolgáltatásunkat a jóga lélekre gyakorolt jótékony erejével párosítja a szakember, ezzel egy könnyed, emberközpontú módszertant alakult ki, mely mindennapjaink nehézségeit segít könnyebben megélni, megoldani.

Gyermek Pszichológia

A gyermekek más és más területen mutathatnak lelki érzékenységet, így lehetséges az, hogy egy nehezebb életperiódusban vagy nagyobb megterhelés esetén más és más tünetek jelentkeznek. A következő gyakori, gyermek- és serdülőkorban jelentkező lelki nehézségekkel, tünetekkel fordulhatnak a Mosoly Egészségközpontban dolgozó pszichológusainkhoz:

  • szorongásos panaszok (pl.: körömrágás, tic, hajtépés, kényszer, fóbia, pánik),
  • magatartási és beilleszkedési problémák (pl. agresszió, túlzott félénkség, aktivitás- és figyelemzavar),
  • testi panaszok (pl. hasfájás, fejfájás, enurézis), amely mögött orvosi kivizsgálás által nem azonosítottak szervi okot,
  • alvási problémák (pl. elalvási vagy átalvási nehézségek, aluszékonyság, éjszakai felriadások) ,
  • önértékelési problémák,
  • serdülőkori nehézségek,
  • testvérféltékenység,
  • veszteségek feldolgozása (pl. válás, haláleset),
  • iskolai nehézségek, teljesítményromlás,
  • autizmus spektrumzavar