FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOK
Alapozó terápia
Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló (ún. motoszenzoros típusú) idegrendszer fejlesztő terápia, mely során a gyermekeknél újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, mintegy még egyszer „belökve” az agy fejlődésbeli lehetőségét, így a gyereket a terápia során igen magas fokú mozgásügyességig juttatva el.
Ezzel a mozgásfejlesztési gyakorlatsorral hatunk az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre is. A terápia során a mozgásalapot kiegészítjük fejlesztő pedagógiai módszerekkel (idő, tér, emlékezet, hallás- és beszédészlelés-fejlesztés, stb.) ezzel tesszük teljessé.
Ez a terápia hatásos (5-16 éves korig):
- Megkésett vagy/és hibás, akadályozott beszédfejlődésnél (diszfáziák).
- Kiejtési hibával, pöszeséggel küzdő gyermekeknél.
- Diszlexiánál, alaki diszgráfiánál, vagyis olvasás- és/vagy írásgyengeségnél.
- Azoknál az organikus eredetű túlmozgásos (hypermotil), figyelemzavaros gyermekeknél, akiknél oxigénhiányos károsodás keletkezett.
- Fejlődésben, érésben elmaradt óvodásoknál.
- Enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél.
- Minden olyan gyermeknél, aki mozgásügyetlenségben szenved bármilyen okból.
Autizmus specifikus fejlesztés
Az autizmussal élő gyermekek esetében nagyon meghatározó, hogy az egyéni felmérés után jól válasszuk meg a fejlesztés konkrét célját. Nem szabad teljesíthetetlen elvárásokat kitűzni, ugyanakkor nem célravezető túl alacsonyra tenni az eredményküszöböt.
Cél a hiányzó funkciók, készségek és ismeretek pótlólagos kialakítása és fejlesztése. A fejlesztés alapvető céljai közé tarozik, hogy a szociális- kommunikációs lemaradás minél kisebb legyen. A célok között helyet foglal az önellátási és szabadidős készségek fejlesztése.
A fejlesztés tekintetében az egyik legfontosabb és leghatékonyabb szerepe az úgynevezett vizuális támogatásnak van. Autizmussal élő gyermekek számára sokkal többet jelent a tárgyakban, képekben, vagy feliratokban nyújtott információ, mint a verbális közlések nyújtotta lehetőségek. Fejlesztési területek többek között: kommunikáció-, szocializáció-, kognitív funkciók és mozgás a gyermek egyéni igényeinek megfelelő mértékben.
Babazsák fejlesztő módszer
A Babzsák Fejlesztő Program olyan kiscsoportos, térben, időben, tartalmában és eszközeiben előre megtervezett és megszervezett szituáció, amely alkalmas lehet az autizmussal élő gyermekek, felnőttek intézményi (pl. óvodai, iskolai), illetve természetes társas helyzetekben szükséges szociális és kommunikációs készségeinek kialakítására, fejlesztésére és gyakorlására. A tréninghelyzet átmenetet képez az egyéni és a társas fejlesztési- és élethelyzetek között.
A programot a 80-as évek végén hozta létre az Autizmus Alapítvány Kísérleti Iskolája. Azóta folyamatos fejlesztés alatt áll és egyre bővül a feladatgyűjtemény, bár a foglalkozás módszertani alapjai változatlanok maradtak. Mára a módszer országosan is elterjedt a speciális autista csoportokban és integráló intézményekben.
Az autizmussal élő gyermekek fejlesztésében a kétszemélyes helyzet általában előnyösebb, mint a csoportos, különösen új ismeretek, készségek tanulásakor. Egyéni helyzetben egyrészt kevesebb fizikai és szociális inger éri a gyermeket, másrészt a fejlesztést végző szakember kontrollálhatja ezeket az ingereket, így a gyermek könnyebben összpontosíthatja figyelmét a feladatra. A hétköznapi életben folyamatosan jelenlevő két vagy többszemélyes társas helyzetekben viszont gyorsan és rugalmasan kellene alkalmazni a szociális-kommunikációs képességeket, amelynek az autizmussal élő személy sérült vagy hiányzó képességeivel gyakran képtelen megfelelni. Ahhoz, hogy a társas helyzet az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt számára is elviselhető, sőt élvezetes legyen, és abban a saját szintjén teljesíteni tudjon, megfelelő fejlesztésre és a környezet megfelelő adaptálására van szükség.
A Babzsák Fejlesztő Program annak ellenére, hogy hasonlít a kötetlen társas helyzetekre, az autizmussal élő emberek számára nem szabadidős program, hanem tréninghelyzet, amelynek alapvető céljai a következők:
Az autizmussal élő gyermek vagy felnőtt legyen képes elfogadni a csoportos játék, illetve cselekvési szituációkhoz. A csoportos helyzet elfogadásán túl legyen képes ebben a helyzetben feladatok megoldására, cselekvésre úgy, hogy közben figyel a partnerekre, játék- és viselkedési szabályokra, valamint igyekszik betartani azokat.
Diszlexia / Diszgráfia / Diszkalkulia tréning és fejlesztés
A diszlexia a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképesség zavar. Problémát okozhat a betűk, szavak, és számok felismerése, leírása, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják. Az olvasott szöveget nehezen, és hibásan idézik vissza, lényegét nem tudják visszaadni. A diszlexiások a hagyományos tanítási módszerekkel nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megtanulni olvasni, de alkalmas módszerekkel ez a nehézség kezelhető, vagy megelőzhető (de például a nyelvtanulás továbbra is nehéz marad). A diszlexiás egyén súlyos tünetekkel küzdhet az egyik nyelven, míg egy más nyelven akár tünetmentes lehet.
A diszgráfia jelentése: írászavar.
Az írás rendezetlen, kusza, nem igazodik a vonalrendszerhez; a vonalvezetés hullámzó. A betűk formája változékony; ugyanaz a betű többféleképpen jelenhet meg, és a hasonló betűk között eltűnhet a különbség. A szavak közötti távolság nagymértékben különböző.
A ceruzafogás eltér a szokásostól: a diszgráfiás görcsösen fogja az írószert, erősen rányomja a papírra, és gyakran felkapkodja. A hosszú-rövid hangok megkülönböztetése, és a hagyományos írásmód különösen nehéz a számára.
A diszgráfia azonban nem egyenlő a rendezetlen külalakkal és a rossz helyesírással. A diszgráfiásnak gondjai vannak a nyelvtani műveletekkel. Ezek megértése, alkalmazása és megjegyzése nehéz feladat számára.
A diszkalkulia szó jelentése: számolászavar.
Gyakori nehézségek műveletek végzésénél (az összeadás és szorzás még csak-csak megy, a kivonás és osztás nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem). Nehezen tudnak számokat összehasonlítani. Gyakran számolnak az ujjaikon. Nehézség a visszajáró pénz ellenőrzésében, az idő leolvasásában mutatós óráról. Nem tudnak várható eredményre közelítő becslést tenni. Nehezen igazodnak el órarenden, menetrenden (táblázatokban). Jól teljesítenek olyan tárgyakból, mint fizika vagy geometria, amik logikát igényelnek, amíg azok magasabb szintű számolást nem tartalmaznak Rossz időérzék. Nehézségek a jobb és bal megkülönböztetésében. Nehézségek az égtájak meghatározásában, esetenként még iránytű segítségével is. Rosszul, vagy nem igazodnak el térképeken, ha az hozzájuk viszonyítva nem a megszokott észak-déli irányban van. Nehézségek tárgyak súlyának és távolságának megbecslésében. Nehezen értik meg és jegyzik meg a matematikai szabályokat, képleteket, sorozatokat (egyik napról a másikra elfelejtik). Az állapot egyes esetekben a matematikától való fóbiához vezethet.
Iskola-előkészítő
Iskola- előkészítő kurzus, a gyermekek sikeres, és örömteli iskolai éveinek érdekében, hisz ki szeretné egyből kudarccal kezdeni a „nagybetűs” életét…?
A Mosoly Fejlesztőközpontban iskola-előkészítő foglalkozásainkra a nagycsoportos óvodásokat várjuk. A foglalkozásokon a sikeres iskolakezdéshez szükséges területeket erősítjük, fejlesztjük kiscsoportos formában.
Az iskolaérettség kritériumai a teljesség igénye nélkül: jó ceruzafogás, pontos finommozgások és nagymozgások, kialakult testséma, biztos dominanciák, jó térérzékelés, jó reprodukáló képesség, jó beszédértés és észlelés, jó szerialitás, jó szem-kéz koordináció, megfelelő auditív és vizuális észlelés, jó kognitív készségek, megfelelő figyelem, feladattudat és feladattartás, koncentráció, jó kudarctűrő képesség.
A foglalkozásokon a felsoroltakon túl nagy hangsúlyt fektetünk az írás és olvasás megalapozására, a helyes beszédre és szókincsbővítésre. Erősítjük az önbizalmat, gyakoroljuk az önálló munkát és az önellenőrzést. A csoportos szituációk által pedig fejlődik a gyermek önértékelése, türelme, alkalmazkodása, kudarctűrő képessége.
A foglalkozások tematikáit a felmérést követően az egyéni igények figyelembevételével állítjuk össze. A foglalkozások 45 percesek, játékos formában történnek.
A kurzus két részből áll:
1.: Kognitív fejlesztés/Szenzomotoros torna
A speciális mozgásokon és ingereken keresztül serkentjük az idegrendszeri működést, ezáltal javul az észlelés, koordináció, kialakul a megfelelő motoros válasz adásának képessége. A mozgásos játékokba kognitív feladatokat csempészünk. A nagymotoros mozgások mellet hangsúlyt fektetünk a finommotoros fejlesztésre, szerialitásra, tériorientáció-, lateralizáció fejlesztésére is.
2.: Kommunikáció fejlesztés
Nagycsoportos korra a gyerekek már jól ismerik az anyanyelvüket, választékosan fejezik ki gondolaikat. Ez a megfelelően fejlett beszéd alapozza meg a későbbi írás és olvasás tanulását. Ezekre a képességekre alapozva bővítjük a szókincset, fejlesztjük a beszédértést és észlelést. Összerendezzük a beszéd és mozgás egységét mondókák, beszédgyakorlatok segítségével.
Körülbelül 6 éves korra kialakul az egyes hangok elkülönítésének képessége, az időtartam megkülönböztetése, a zöngés-zöngétlen párok felismerésének képessége. Ez érés függvénye is, de a foglalkozások során sok játékos gyakorló feladattal ismerkedünk meg a fejlesztésükhöz.
Komplex Mozgásfejlesztés
A komplex mozgásterápia Kulcsár Mihályné (Panni néni) fejlesztőpedagógus nevéhez köthető, aki a Delacato terápiájának módszerét vette alapul és dolgozta át egy önálló fejlesztő módszertanná.
A kognitív (megismerő) tevékenység fejlődése szorosan kapcsolódik a személyiségfejlődéshez, annak egyik pillérét adja. Ha a gyermek valamely genetikai programozott útszakaszt nem jár be, azaz a mozgásfejlődésben valami kimarad, vagy helytelenül sajátított el, úgy annak negatív következményei lehetnek személyiségfejlődésében, tanulási képességeiben.
A gondosan összeállított gyakorlatok során a gyermekek újraélhetik életük korábbi mozgásfejlődési szakaszait, miközben az érésben lemaradt területek új „esélyt” kapnak arra, hogy a hiányosságokat kiküszöböljék, „felülírják”.
Ezek a mozgások a fejlődés során képesek serkenteni az agy, az idegrendszer érését, így tudatos és folyamatos gyakorlásuk révén a hiányosságok csökkenhetnek, ami által az iskolai teljesítmény javulhat, a gyermekek mozgása összerendezettebbé válik, ügyesebbek, erősebbek lesznek, ezáltal megnövekszik az önbizalmuk is.
A módszer alkalmazható:
- tanulási nehézségek
- olvasási nehézségek esetén
- írással kapcsolatos nehézségek
- matematikai nehézségek
- észlelés zavara: látás, hallás, mozgás, tapintás
- figyelem és koncentráció zavarai
- térérzékelés zavara, nehéz tájékozódás
- egyensúly zavarok, tériszony
- befelé csámpázó láb
- lemaradt mozgásfejlődés
- bizonytalan kézdominancia
- finom-motorika fejlesztése
- magatartászavar
- beilleszkedési nehézségek
- szobatisztaság
- szorongás csökkentése
- iskolai eredmények javításában
- önbizalom erősítése
Mozgáskotta
A módszer során a bonyolult szabályozást feltételező tényleges és információs mozgásformákat a gyermekek fejlettségének megfelelő egyszerűbb elemekre bontjuk, amelyeket a gyermeki fantáziához közelálló vizuális, akusztikus stb. szimbólumokkal jelölünk. A szimbólumok jelentését konszenzusos alapon kiépítjük, „kijátszuk”. A nyuszik, mókusok, lábnyomatok, stb. által kotta-szerűen megjelenített (mozgás)feladatok algoritmikus egymásra építésével, gyakorlásával mint élvezetes játékok fűzérével – nagyrészt implicit módon – fejlődik gyermekeink figyelme, önfegyelme, stabil ismereteket szereznek testükről, felfedezik a teret és az időt, a gondolat és az emlékezet hatalmát, a kompetencia boldogságát. Eközben testi képességeik és (mozgás)szabályozásuk olyan szintre fejlődik, amely sokszor a felnőttek számára is komoly kihívást jelent. Magyar Mozgáskotta Módszer a kisgyermekkor testi és pszichológiai sajátosságaihoz alkalmazkodva játékos módon fejleszti a gyermek testi, kognitív, affektív és viselkedéses funkcióit.
Konduktív pedagógia
Dr. Pető András az 1940-es években hozta létre a központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek helyreállítását célzó konduktív pedagógiai rendszert, ismertebb nevén a Pető-módszert amelyet az általa vezetett intézet alkalmazott először.
A ma már szellemi hungarikumként jegyzett, Dr. Pető András /1893 – 1967/ koncepciójának alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. Ezért nevezte el módszerét “konduktívnak”, amely latin eredetű kifejezés, jelentése: rávezetés. A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése -függetlenül az életkortól- az, hogy tanulni tanítson, azaz a tanulási képességeket fejlessze.
A konduktív nevelési rendszer lehetőséget ad a személyiség minden oldalú kibontakoztatására és ugyanakkor lehetővé teszi a társakkal való együttműködést is, előkészít a valódi integrációra.
Pető András professzor a gyermekek fejlesztése mellett, nagy hangsúlyt fektetett a felnőtt diszfunkciósok, mozgássérültek rehabilitációjára is. A felnőttkori rehabilitációval a modern neuropszichológia is sokat foglalkozik. Idegélettani alapja az a felismerés, miszerint az agy plaszticitása a gyermek- és ifjúkor elmúlásával is megmarad. Még súlyos sérülés esetén is, lehetőség van új kapcsolatrendszer kiépítésére, és aktivitás révén bizonyos fokú önregenerálódásra. Fontos, hogy a mozgássérültek visszanyerjék elvesztett képességeiket, lehetőségük nyíljon a munkába való visszatérésre és aktív, tartalmas, minél önállóbb életre legyenek képesek. A konduktív nevelést /Pető-módszer/ egy speciálisan képzett szakember, a konduktor végzi. Pedagógiai tevékenysége során tudatosítja a célt, rávezet a cél eléréséhez vezető útra. A céltudatos cselekvés pedig aktív tanuláshoz vezet. A konduktor kialakítja az egyénnek és a csoportnak megfelelő komplex pedagógiai programot, ami magába foglalja a mozgásnevelést, beszédnevelést, önellátást, óvodai nevelést és iskolai oktatást is, mely során az érzelmi, akarati funkciókra épít.
A gyermek csoportokban a játék alapvető szükségletére építve, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, a tevékenységek integráns részeként énekkel és mondókával segítjük a tanulást, majd a mindennapi életben történő alkalmazást. Az ismétlődő, célszerűen megválasztott énekek, mondókák, versek aktivitásra késztetnek, ritmust adnak a mozdulatoknak, meghatározzák a tevékenység ütemét, végül kiváltják és fenntartják a mozgást. Célunk a lehető legönállóbb részvétel a gyermek közösségben.
Kúszó-mászó Babatorna
Konduktív korai fejlesztés 3 hónapos kortól vehető igénybe. A foglalkozásra a 6-12 hónapos babákat várjuk, ahol játékos foglalkozás keretein belül segítjük elő a megfelelő mozgás-, és beszédfejlődést.
A foglalkozáson, gurulunk, hasalunk, mászunk, forgunk mind ezt sok ének és mondóka társaságában, megannyi színes, különféle tapintású és „állagú” eszköz segítségével, egy valódi, korcsoporthoz illő akadálypályába ágyazva.
A foglalkozást konduktor vezeti kiscsoportos formában, azaz maximum 6 baba-szülő pár vehet részt.
A foglalkozás időtartama 30 perc.
Logopédia
Logopédia görög szó, jelentése beszédnevelés. A logopédiai nevelés, gondozás célja, hogy biztosítsa a beszédhibás egyén személyiségének töretlen fejlődését, az egyén célkitűzéseinek megvalósulását, az optimális szocializációt, a sikeres habilitációt, ill. rehabilitációt. A fejlesztés során a szakember a beszéd, a hangképzés és a nyelv zavarait ismerik fel és próbálják azt kijavítani.
Mikor javasolt logopédushoz fordulni?
Ha gyermekének
- gagyogása színtelen, rekedtes, monoton
- 2 éves korában szókincse még nem éri el az 50 szót, vagy nem használ 2 szavas mondatokat
- beszédfejlődése megakadt, szókincse lassan bővül
- beszédébenszótöredékek, halandzsa szavak fordulnak elő
- beszéde nyelvtanilag helytelen
- beszéde nehezen érthető, sok hangot helytelenül ejt
- beszédértése bizonytalan, nem érti a meséket, nem szívesen hallgat mesét
- hangszíne rekedt, fátyolos
- beszédével már kezdetektől fogva problémák vannak, iskolás korában olvasás, írás, helyesírási vagy számolási problémákkal küzd
- beszéde akadozó, teste görcsösen mozog közben (úgynevezett beszédfélelme van)
- levegővétele beszéd közben érezhetően helytelen, gyorsan beszél
- lélegzése szájon át történik, nyeléskornyelvét a fogsorához nyomja
Szenzomotoros Torna (SzenzoTréning)
Egy gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás. A mozgás által épülnek ki azok az idegrendszeri kapcsolatok, amelyek segíteni fognak a gyermeknek a tanulásban, a társaikkal való kapcsolódásban, a mindennapi életben.
A SzenzoTréning órákon a gyermek idegrendszere megkapja azokat a taktilis, proprioceptív és vesztibuláris ingereket, amelyek ezt a fejlődést támogatják. Ezen kívül pozitív hatással lehet az izomtónusra, az egyensúlyra, az érzékelésre és észlelésre, a figyelemre, valamint segíthet a stresszhelyzetek hatékonyabb kezelésében pl. légzéstechnikák gyakorlásával. A foglalkozások alatt a részképességek fejlesztésére is hangsúlyt fektetünk.
A csoportokat előzetes, egyéni felmérések alapján, az egyéni szükségletek figyelembevételével állítjuk össze.
Szenzoros zavarról olyankor beszélünk, amikor az agyban bizonyos ingerek feldolgozása az idegrendszer teljesítménygyengülése miatt rosszabb, vagy nem típusos. Ilyenkor az agy nem képes a bejövő ingereket helyesen feldolgozni. Fontos megjegyezni, hogy a szenzoros zavarral rendelkező gyermekeknél valószínűleg nincsen az agy szerkezetében tényleges sérülés, így ez nem jelent feltétlenül értelmi gyengeséget is. Tapasztalatok alapján a legtöbb SNI-s gyermeknél előfordul szenzoros zavar, mely kísérő tünetként lehet jelen a már meglévő diagnosztizált probléma mellett. Különösen gyakori a szenzoros zavar együtt járása bizonyos kórképekben, mint például autizmus, tanulásban, – és értelmileg akadályozottság, beszédfejlődési zavar, mozgásszervi sérülések … stb.)
Szenzoros zavar tünetei:
- mozgáskoordinációs problémák, izomtónus eloszlási problémák: hamar elfáradnak, laza izomtónus jellemzi ezeket a gyermekeket
- megkésett beszédfejlődés, artikulációs zavarok: beszédük jelentősen elmarad az életkori átlaghoz képest, verbális kommunikáció gyengesége miatt frusztrálódás jellemezheti őket
- figyelem – koncentrációs problémák: figyelmük hamar terelődik, nem képesek hosszú távon egy dologra koncentrálni
- iskolai problémák, nehézségek: a térbeli és síkban való tájékozódás gyengesége, előfordulhat a tanulási zavarok kialakulása esetükben
- magatartás- és viselkedésproblémák: agresszív, vagy önbizalom hiányos gyermekek
Tipegő BabaTorna
A foglalkozásra a 12-18 hónapos babákat várjuk, ahol játékos foglalkozás keretein belül segítjük elő a megfelelő mozgás, és beszédfejlődést.
A foglalkozáson, gurulunk, hasalunk, mászunk, forgunk, sétálunk, ugrálunk, mind ezt sok ének és mondóka társaságában, megannyi színes, különféle tapintású és „állagú” eszköz segítségével, korcsoportnak megfelelő akadálypályába ágyazva.
A foglalkozást konduktor vezeti kiscsoportos formában, azaz maximum 6 baba-szülő pár vehet részt.
A foglalkozás időtartama 50 perc.
TSMT
A TSMT torna a nagy-és finommozgások fejlesztésével érleli az idegrendszert. Mindez mozgásos feladatok segítségével történik. A TSMT a tervezett szenzomotoros tréning rövidítése, melynek megalkotása Dr. Lakatos Katalin nevéhez kötődik. Egyéves kortól megkezdhető és 9-12 éves korig ajánlott. Olyan gyermekek számára hasznos, akiknél megkésett vagy eltérő fejlődés tapasztalható. Illetve hiperaktív, figyelemzavaros, beszédhibás, tanulási-, magatartási-, beilleszkedési zavarokkal küzdő, mozgásban ügyetlen, egyensúly-zavarral küzdő, iskolai beválása, vagy érettsége nem megfelelő szintű. A szülők gyakran akkor találkoznak a TSMT rövidítéssel, amikor valamilyen részképesség zavarára, vagy megkésett fejlődésére hívja fel a figyelmet az óvoda fejlesztőpedagógusa.
A Tervezett Szenzomotoros Tréning feladatai segítik az érzékelés, észlelés fejlődését, a térbeli tájékozódást, a dominancia beérését. Javítják a koncentráló képességet, jobban irányíthatóvá válik a figyelem, a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitást is fejleszti. (Ezért hívja a “köznyelv” gyakran okosító tornának.) A feladatokat mondókák, énekek kísérik, ezzel az anyanyelvi készségek és a kommunikáció is fejlődik.
Készségfejlesztés táblajátékkal
A logikai és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzése a gyerekek koncentrációs-képességének a fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet és a szociabilitás erősítése. Az intellektuális képességek fejlesztése mellett feladata a különböző viselkedésformák kialakítása, a kitartás, a célorientáltság, a megfontoltság vagy a szabályok betartása. Idetartozik a türelem, kapcsolatteremtés, empátia, együttműködés, udvariasság és fegyelmezettség.
A logikai játékok jól használhatóak a konfliktushelyzet kezelésére, segítenek a közösségi normarendszer értékrendjének és ezzel összefüggésben a személyiség kibontakoztatásának, harmonikus fejlődésének optimális fejlesztésében, miközben magatartásuk, a környezetükhöz való viszonyuk harmonikussá válik. Mindennapjaikat átszövi a meggyőződéssé érlelődött ismeret, a pozitív szándék és akarat és a normáknak megfelelő szokások.
A táblajáték alkalmazásának egyik nagy hozadéka a csapatmunkára való alkalmasság kifejlesztése, amelyben elsősorban a kommunikációs és elemzőkészség kap helyet.
Baba Masszázs
Vizsgálatok bizonyítják, hogy azok a csecsemők, akik „kézzelfoghatóan” szoros szülői kapcsolatban nevelkednek, vagyis gyakran simogatják, megérintik őket, jobban fejlődnek, mint azon társai, akik kevesebb figyelmet kapnak.
A babamasszázs hagyománya Indiából származik. Már az ősi időkben anyáról gyermekre szállt a masszázs tudománya. Azt szinte mindenki tudja, hogy a babáknak szükségük és igényük is van az ölelésre, az érintésre, az odabújásra. A masszázs egy olyan testi kontaktuson alapuló kommunikáció, amely szavak nélkül is képes érzelmeket, nyugalmat, kiegyensúlyozottságot sugározni.
A rendszeres csecsemőmasszírozás nemcsak erősebbé fűzi a gyermek kapcsolatát a szülőkkel, hanem növeli a gyermek szervezetének ellenállóképességét is. Az érintés, simogatás, masszírozás a figyelem, az odafordulás fizikai megnyilvánulásai.
Az ilyen típusú érintéseknek kétségkívül feszültségoldó hatásuk van, mind a babára, mind a szülőre nézve. Azokban a családokban, ahol a gyermekek nap mint nap megkapják a simogatást, a testi érintést, ott a babák egészségesebben fejlődnek, kiegyensúlyozottabban lesznek, és immunrendszerük is fejlettebbé válhat. Az ilyen gyermekek általában jól is alszanak.
Stúdiónkban lehetőség van arra, hogy szakember végezze el a gyermeken a babamasszázst, de lehetőség van szülők/nagyszülők részére a technika elsajátítására, mely segítségével otthoni keretek között a saját gyermek/unoka mindennapjait, fejlődését lehet sokkal jobbá tenni. 😊
Intenzív gyógypedagógiai fejlesztés
Nagymozgás és mozgáskoordináció fejlesztése:
– énekes játékokkal
– labdajátékokkal
– babzsákokkal (izomerő növelése)
– „muffikkal” és rengeteg más színes eszközzel
Finommotorika fejlesztése:
– tapsolós mondókákkal
– kar-kéz- és ujjgyakorlatok tanulása
– lazító-ügyesítő kéztorna
– tapintás fejlesztése
Testséma, téri tájékozódás és lateralitás fejlesztése:
A környezetben való tájékozódáshoz az első kiindulópont a saját testünk. A pontos testséma ismerete a téri tájékozódás alapja. A téri tájékozódás pedig az olvasás, írás elsajátításához nélkülözhetetlen. Egyensúlyrendszer gyengesége is állhat a figyelmetlenség, szétszórtság hátterében, ezért az egyensúlyrendszert is ingerelni fogjuk különböző feladatokkal.
A téri tájékozódás hármas egységben alakul ki: először a saját testen, ezután térben, majd síkban jelenik meg. Ha a saját testen nem működik megfelelően a téri tájékozódás, akkor a térben és síkban sem tud megfelelően eligazodni a gyermek, ezért nagyon fontos a saját test ismerete, majd a térérzékelés. A téri tájékozódásban a saját test a kiindulópont, a gyermek saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a bal és jobb irányok megkülönböztetését. A két oldal tudatosításával egy időben történik a domináns oldal megszilárdítása is. Kezdetben az egyik oldal tudatosítására végzünk gyakorlatokat, majd külön, csak a másik oldalt erősítjük. Ha mind a két oldal ismerete biztos, akkor
használhatjuk együtt őket. A kialakult jobb-bal differenciálás után következhetnek a keresztezési gyakorlatok, a test középvonalának átlépésével, mellyel elősegítjük a test két oldalának integrált működését.
Észlelés, figyelem, emlékezet fejlesztése:
– Auditív észlelés
– Vizuális észlelés
– Taktilis és kinesztetikus észlelés
– Emlékezet
– Soralkotás- és szerialitás fejlesztése
Anyanyelvi készségek, kommunikáció fejlesztése:
– szókincs fejlesztése
– beszédértés
– tanmesék
– szituációs feladatok