Gyermekeink fejlesztését nem lehet elég korán elkezdeni. A csecsemők fejlődése szorosan összefügg a mozgással. A fordulás, kúszás, mászás, ülés, állás és járás mozgásformájának megismerésével, tanulásával újabb ingerek érik a gyermek idegrendszerét, egyre több agyterület kapcsolódik be és fejlődik egyszerre. A mozgás mellett nagyon fontos, hogy a különböző érzékszerveket (pl. látás, hallás, tapintás,..)is bevonjuk a fejlesztésbe, összekapcsoljuk azok működését.

Szenzomotoros terápiák – „Milyen terápiát válasszak gyermekemnek?“

Ezért fontos, hogy gyermekünk elsajátítsa a fordulás, gurulás, kúszás, mászás, ülés, állás és járás mozgásformáit. Egy-egy új mozgásminta tanulásakor a gyermek idegrendszere fejlődik. Ebben az esetben nem csak a mozgásfejlődést értem, hanem például a kognitív képességeket, a térbeli tájékozódást, a figyelmet, koncentrációt. Gondoljuk végig, amikor a hátunkon fekszünk és amikor a hasunkon, teljesen máshogy látjuk, érzékeljük a környezetünk ingereit. Egy csecsemő esetében ez szintén így van. A különböző testhelyzetek megismerésével egyre jobban megismerik, felfedezik környezetüket. A fordulás, kúszás, mászás, ülés, állás és járás mozgásformájának megismerésével, tanulásával újabb ingerek érik a gyermek idegrendszerét, egyre több agyterület kapcsolódik be és fejlődik egyszerre. A mozgás mellett nagyon fontos, hogy a különböző érzékszerveket (pl. látás, hallás, tapintás,..)is bevonjuk a fejlesztésbe, összekapcsoljuk azok működését.

Milyen esetben válasszunk szenzoros terápiát gyermekünk számára?

A szenzoros terápiákat a szenzoros zavarok kezelésére, tünetegyütteseinek enyhítésére fejlesztették ki. Szenzoros zavarról abban az esetben beszélhetünk, amikor az agyban bizonyos ingerek feldolgozása nem típusos, tehát az idegrendszer teljesítménygyengülése miatt gyengébb. Szenzoros zavar megállapítása szakember végezte felmérés alapján történik. Különböző tünetek utalhatnak szenzoros zavarra. Ilyen például a mozgáskoordináció struktúrálatlansága, izomtónus eloszlási problémák, megkésett beszédfejlődés, figyelem vagy koncentrációs zavarok, magatartásproblémák tanulási nehézségek.

Melyik szenzoros terápia a megfelelő gyermekünk számára?

A szenzomotoros terápiák esetében a gyermek idegrendszerének fejlődését, érését mozgásos feladatokkal, játékokkal segítjük elő. Ezt kiegészítve az érzékszervekre ható ingerek bevonásával. Gondolok itt például a különböző talajon (pl.: szőnyeg, padló, fű, szivacs, egyenetlen talaj, talajra szórt rizs, vizes talaj, stb.) való kúszásra, mászásra vagy járásra. Minél változatosabb a fejlesztés környezete, annál több új inger éri az idegrendszert, ezzel elősegítve annak érését. Több féle szenzoros terápia létezik, így megválaszthatjuk gyermekünk számára a neki megfelelő programot.

1. Szenzoros Integrációs Terápia (Ayres terápia)

Tanulási-és magatrtászavrokkal küzdő gyermekek számára kidolgozott terápia, mely azt feltételezi, hogy az érzékletek összerendezésének zavra és a szenzoros integráció zavar áll a probléma hátterébe. A terápia során a gyermek játékosan, kreatívan kísérletezve tapasztalja meg a körülötte lévő világot. A terápia a szenzoros integrációs folyamatok és az egyensúlyrendszer között kialakúló kapcsolatraépít.

2. Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia (DszIT)

A terápia során a gyermek motoros, fizikai, pszichés élményekhez jut. Segítséget nyújt tanulási és figyelemproblémás, mozgáskoordinációs zavarral vagy logopédiai zavarral küzdő gyermekek számára. A fejlesztés során a gyermek képessé válik a különböző ingerek pontosabb, gyorsabb feldolgozására és a megfelelő válaszreakciók kidolgozására. 

3. Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT)

Az többi szenzoros terápiához hasonlóan az idegrendszer érését, fejlődését segítő terápia. Nagy- és finommozgásokat fejlesztő tréning, mely előre megírt, kötött feladatsorokból áll. A feladatokat beszéddel kísérjük. Már csecsemőkortól alkalmazható terápia, mely általában otthoni feladatsorok kiadásával és azok elvégzésével történik. Fejleszthető a mozgáskoordináció, ritmusérzék, észlelés, figyelem és koncentráció, a testen-térben-síkban történő tájékozódás, illetve segít leépíteni a fennmaradó csecsemőkori reflexmaradványokat. Segít a lateralitás, dominancia, kommunikáció fejlesztésében is.

4. Delacato- féle Alapozó Terápia

Elemi mozgásokon alapuló mozgásfejlesztő terápia. Amennyiben a gyermek mozgásfejlődése során bizonyos szakaszok kimaradnak vagy nem rögzülnek, az ehhez kapcsolódó agyi központok nem megfelelően fejlődnek, integrálódnak, differenciálódnak. Ez a későbbiekben tanulási, magatartásbeli, viselkedésbeli problémákat okozhatnak. A módszer alapja, hogy a kimaradt mozgásformákat a gyermekek újraélhetik, újra elsajátíthatják, így lemaradásukat behozhatják.

5. Alapozó Terápia

Delacato módszerén alapuló terápia. A mozgásfejlesztés során a gyermek lemaradásához vezetjük vissza a terápia kezdetét. Segítséget nyújt a tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek számára, mely már óvodás kortól elkezdhető.

6. INPP

Az INPP egy mozgás- és képességfejlesztő módszer, mely viselkedési, tanulási és mozgáskoordinációs problémákkal küzdő gyermekek számára ajánlott. Érdekessége, hogy ez a terápia nem csak gyermekek esetében, hanem felnőttek számára is alkalmazható terápia.

7. Konduktív pedagógia

A konduktív pedagógiát azért hagytam a felsorolás végére, mert ez a mozgás- és képességfejlesztő módszer átöleli az előbb felsorolt terápiákat. A konduktív pedagógia lehetőséget biztosít a tanulási, magatartásbeli, mozgáskoordinációs, beszédfejlődési, figyelem és koncentrációs zavarokkal küzdő gyermek számára. A terápia során a mozgást összekapcsoljuk a beszéddel és a különböző érzékszerveinkkel, így segítve az idegrendszer fejlődését, érését. A fejlesztés tapasztalás útján, játékosan, irányítottan történik. Célunk, hogy a gyermek minél sokrétűbb ingerekkel találkozzon, az idegrendszerét minél több fajta inger érje. 

Stúdiónkban konduktoraink mind csoportos, mind egyéni foglalkozás keretei között várják 0 éves kortól a gyermekeket, illetve a