Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélünk, ha a kifejező (expresszív) beszéd időben és mennyiségben elmarad az életkori átlagtól. Az értő (receptív) beszéd viszont teljesen ép, megfelelően működik. Tehát a megkésett beszédfejlődésű gyermek teljesen jól érzékeli az anyanyelvét, megérti a kéréseket, kérdéseket, utasításokat, azonban a kifejező beszéd terén elmaradást figyelhetünk meg. Ez az elmaradás az aktív szókincs gyengeségében, a dajkanyelvi szavak tovább élésében (iszi, pápá, dádá, bibis) és a hibás mondatalkotásban nyilvánul meg. A későbbiekben a megkésett beszédfejlődésű gyermekekre jellemző lehet a 12 vagy annál több hangzótévesztés (általános pöszeség). A tünetek a mozgásfejlődésben is megjelenhetnek, egyaránt érinthetik a finommotorikát és a nagymozgás fejlődését is.
Fiúk esetében két és fél, lányok esetében pedig két éves kor környékén már elvárható a beszéd beindulása. Ekkorra már rendelkezniük kell körülbelül egy 50 szóból álló aktív szókinccsel, melyet képesek anyanyelvük szabályai szerint használni és egyszerű mondatokká formálni. Ebben az életkorban szavaknak tekintjük a szókezdeményeket, a szavak első szótagjait is, pl: labda-la, vagy kutya-ku. Ekkor még a hangutánzó szavak is az aktív szókészletet gyarapítják, pl: vava, háp, mú.
A gyermekek szókincse ebben az életkorban nagy eltéréseket mutat. A néhány szótól, az akár több 100-ig is terjedhet. Az azonban fontos, hogy erre az életkorra jelenjenek meg a kisgyermek szükségleteit kifejező szavak (anya, apa, enni, inni, kér … ). Azonban abban az esetben, ha két, illetve két és fél éves korra nincs körülbelül 50 szóból álló szókincsük, és még nem kezdték el mondatokká formálni az ismert szavakat, megkésett beszédfejlődésre kell gondolnunk.
A megkésett beszédfejlődés hátterében állhat genetikai, idegrendszeri, érzelmi, és perifériás beszédszervi károsodás.
Fontos, hogy egy időben elvégzett szűrés során feltárjuk a háttérben megbúvó okokat, és ennek megfelelően javasoljunk terápiát, és ha szükséges további vizsgálatokat.
A 18, illetve 24 hónapos korban elvégzett védőnői státuszvizsgálat figyelemfelkeltő lehet a szülők számára. A vizsgálat során a beszéd, a mozgás, és a szociális területek fejlődésére vonatkozóan kell megfogalmazni a gyermekre aktuálisan jellemző állapotot. Sok esetben már ekkor észrevehető, ha a gyermek az átlagtól eltérően, lassabban, vagy másként fejlődik.
Fontos, hogy ha a védőnő, és a szülő is úgy érzi, hogy a gyermek eltérő fejlődési ütemmel bír, minél előbb keressenek fel szakembert. Ugyanis a megkésett beszédfejlődésű gyermekek észlelése, gondolkodása, figyelme, emlékezete, pszichoszociális fejlődése megegyezik a tipikusan fejlődő kortársaival. Ezért is képesek a késést mutató gyermekek idővel utolérni társaikat. De ehhez elengedhetetlen az időben megkezdett fejlesztő munka.