Már gyermekkoromban is a mese világa magával ragadott és elvarázsolt. Elgondolkodtatott, hogy miért és hogyan fordulhatott ez elő. Mivel a téma igen csak foglalkoztatott, néhány könyvet fellapozva rádöbbentem, hogy valóban! A mesének nem csak pedagógiai de, pszichológiai hatása is van a gyermekekre. Hiszen, meseolvasás közben a gyermekek igen csak elmélyülnek, mintha egy másik dimenzióba lépnének át.
Valóban, át kell látnunk, meg kell tapasztalnunk, a mese hogyan is hat a gyermeki lélekre. Ehhez azonban meg kell figyelnünk azt, hogy a gyermek milyen pszichológiai folyamatokon megy keresztül a mese hallgatása, illetve mesekönyv nézegetése közben (Zilahi, 1998).
„Mesehallgatás közben a gyermek egy másik tudatszintre lép. Az átélés kettősségét éli át: egyszerre hallgatója és résztvevője a történetnek. Az illúzió feszültségének élményét éli át. A mese nem cselekvéses, hanem képzeleti beleélést kíván. Ülve, szinte mozdulatlanul hallgatja a gyermek. A mozgás teljes visszafogása mozgósítja a képzeletet: egyszerre hallgatója és résztvevője is a történetnek” (Zilahi, 1998, p. 41).
A képzelet mozgósítása által generált feszültségkeltéssel óvatosan kell bánni a mesemondónak, mert szem előtt kell tartania azt, hogy a gyermeknek egy bizonyos szellemi érettséget kell elérnie ahhoz, hogy a feszültség fokozása során ne sérüljön. A mesék kiválasztásakor fontos, hogy figyeljünk az életkori sajátosságokra. Ugyanis ami az ötéves gyermeket szórakoztatja, az nem biztos, hogy a hároméves korosztálynak ugyanúgy élvezetes. A kisebbek ugyanis tényleg elhiszik, amit hallanak és félelmet okozhat náluk például a boszorkány vagy a sárkány megjelenése (Zilahi, 1998).
Mindez azzal magyarázható, hogy a 4-5 éves gyermek fejlődése során meseolvasáskor kialakul egy sajátos viselkedésmód. Ez a mechanizmus akkor indul be, amikor a pedagógus, vagy a szülő mesélni kezd. A gyermek képzelete kilépve a hétköznapokból, „várja a rendkívülit, a különöset, a csodálatosat” (Mérei, Binét, 1997, p. 243). Amikor a felnőtt mesélni kezd, megváltozik a hangja, érezhető rajta, hogy elhagyja a mindennapi valóságot és egy másik szellemi közegbe lép. Nehéz eldönteni, hogy ez a viselkedés mennyire tanult, vagy rögtönzött. Mindenesetre az biztos, hogy a már a középső csoportos óvodás gyermek is szívesen lép át a mese rendkívüli közegébe és „könnyen eligazodik saját valósága és a csodavilág között. A beállítódásnak ez a váltása azt jelenti, hogy egy másik „tudatszintre lép” (Mérei, Binét, 1997, p. 243).
„A valóság tudatélménye határt szab a beleélés mélységének és így szabályozza az illúziót. Ilyen szimultán kettős tudattal fogadja be a gyermek a mesét. Nem két egymást nagyrészt kizáró rendszerről van szó, hanem az átélés kettősségéről. A gyermek tudja, hogy a szobában lévő szőnyeg nem repül, mikor a mesét hallgatja, ahogy azt is, hogy nem változhat tündérré varázsütésre. Mégis örül, hogy a repülő szőnyeg eljuttatja a mese hősét a céljához, vagy kétségbeesetten várja, hogy a varanggyá változott királyfi visszaváltozzék” (Mérei, Binét, 1997., p. 244).
Ez, az úgy nevezett, szimultán, kettős tudat már a nagyóvodás korra jellemző: a gyermekek, képesek teljesen beleélni magukat a történésbe és mégsem tévesztik össze magukat a mesehőssel (B. Kis, 2013).
„Az életkorra jellemző, hogy a mesét hallgató gyermek már nem annyira a mesélővel, mint inkább a mese egyik hősével azonosul. A teljes beleélést jelzi, hogy a gyermek fennhangon is tisztázza, hogy ő melyik szereplő a történetben. A hőssel való azonosulás képessége megteremti az erkölcsi értékválasztás lehetőségét.” (B. Kis, 2013).
Éppen ezért, rendkívül fontos, hogy milyen meséket választunk a gyermeknek. Ebben az esetben vegyük figyelembe, hogy milyen korú gyermekünk, például, egy 4 éves kor alatti gyermeknek ne válaszunk hosszú népmesét mert, azok nehezen érthetőek még számukra.inákább, rövid állatmeséket, láncmeséket (például, A kóró és a kismadár vagy, A répa) illetve, verses meséket (Sün Balázs, A három nyúl) olvassunk nekik. A középsős korú gyermekeknek már nyugodt szívvel olvassunk picit hosszabb, egy oldalas tanmeséket (A só, Az okos leány). A hosszabb tündérmesék és népmesék már 6 éves kortól. Olvasható.
Azonban ne feledjük, a gyermek fejlettségét is fontos figyelembe venni meseválasztásor!