Legfőbb elvek a mozgásfejlesztésben
Az ember egyik alapeleme a mozgás, ami az egész életünket végigkíséri. Farmosi (1999) megkülönbözteti a mozgásformát, mozgáskészséget, és a mozgásfejlődést. Mozgásforma a mászás, kúszás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás, rúgás, ütés, ízületi mozgékonyság. Mozgáskészség a kondicionális (gyorsáság, erő, állóképesség), koordinációs (ritmus-, és egyensúlyozó képességek, térbeli tájékozódó képesség). A mozgásfejlődés során fejlődnek ezek a készségek.
A mozgásfejlődéssel és a mozgásfejlesztéssel már az ókorban is foglalkozták, ha az olimpiai játékokra gondolunk. A 20. század közepétől indult el mozgásnevelési irányzat beépításe a tantervekbe. Napjainkban egyre inkább terjed el a gyógypedagógiai mozgásfejlesztés is. Ezért pedig egyre több olyan kutatás van, ami különböző mozgásterápiák fontosságát hangsúlyozzák. Vannak speciális terápiák is, és hagyományos gyógypedagógiai mozgásfejlesztés.
Mozgásterápiák
A gyerekek fejlődése szempontjából nagyon fontos a korai időszak, hiszen ilyenkor fejlődik az idegrendszer a leginkább. Ezért is lehet ebben a korai időszakban a leginkább elősegíteni a gyermekek fejlődését. A korai fejlesztésnek kiemelt területe a mozgásfejlesztés. Hazánkban az ehhez kapcsolódó speciális terápiákat, csak az végezheti, aki elvégezte a képzést hozzá. A leggyakrabban használt speciális terápiák a Dévény terápia, a Lakatos Katalin módszer alapú terápia, a Katona-féle program, a szenzoros-integrációs terápia.
A gyógypedagógiai mozgásfejlesztés alapelvei:
Szemléletesség elve
Nagyon fontos a mozgást bemutatni, vagy valakivel bemutattatni, hiszen ha látja a gyermek, akkor sokkal hamarabb el tudja sajátítani a mozgásformát. Ha magyarázatot is adunk a bemutatás mellé, az a leghasznosabb a gyermek számára. Viszont ha csak magyarázatot adunk, vizuális segítséget pedig nem, akkor sokkal kevésbé tudja elsajátítani a gyermek. Tehát nagyon fontos, hogy mielőtt a gyermeknek kell a mozgást bemutatnia, mutassuk meg neki, hogy hogyan kell megcsinálni.
Tudatosság elve
Ez azt jelenti, hogy a már elsajítátott mozgást, más körülmények között is gyakoroljuk. Például, ha ugyanazt a mozgást másféle pályán kell kiviteleznie a gyermeknek, akkor jobban be fog vésődni, hiszen több -féle körülmény ellenére is végre tudja hajtani ugyanazt a mozgást.
A fokozatosság és rendszeresség elve
Fontos, hogy mindig az egyszerűbb mozgástól haladjunk a bonyolultabb, összetettebb mozgásformák felé. A könnyebb feladat mindig hamarabb legyen, mint a nehezebb. Például egy mozgásnál először előrefelé tanuljunk emg egy adott mozgást, ne pedig hátrafelé. Először mindig egy elemet tegyünk egy feladatba, aztán később jöhet több, bonyolultabb mozgáselem egy feladatban.
A következetesség elve
Nagyon fontos, hogy a gyermek életkorát mindig vegyük figyelembe, amikor megtervezzük a feladatsort. Emellett az értelmi képességek figyelembe vétele is nagyon fontos.
A teljesítőképesség elve
Az egyéni sajátosságok figyelembevétele is elengedhetetlen a mozgásfejlesztéshez. Az életkori sajátosságok mellett figyelembe kell venni azt is, ha a gyermek fejlődésében valamilyen eltérés van.
A szilárdság elve
Lényeges az is, hogy az ismereteket szilárdítsuk meg, ezáltal lesznek ezek az ismeretek tartósak.
Egyik legalapvetőbb elv a személyre szabottság elve, ez az egyik legfontosabb, hiszen minden gyermek más, és mindenkinek máshogyan kell mozgásfejlesztést tartani, minden gyermeknek mások az igényei. Főleg olyan mozgásfeladatokat kell gyakorolni a gyermekkel, amikben az életkorától el van maradva, ezeket kell felhozni az életkorához megfelelő szintre.
Ugyanennyire fontos a gyermek motivációs bázisának megtalálása is. Sok gyermeket nagyon nehéz motiválni, és nem szívesen végeznek el semmilyen feladatot. Ehhez meg kell találni a megfelelő motivációt, ami a legjobb ha mozgásos, és a gyermek élvezi magát a mozgást, a fejlesztést. Lényeges, hogy a gyermek aktív legyen a fejlesztés során, hiszen akkor lesz számára a leghasznosabb a fejlesztés, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy valami motiválja őt.
Felhasznált szakirodalom:
Müller Anetta, Laoues-Czimbalmos Nóra, Szerdahelyi Zoltán, Boda Eszter, Mező Katalin (2021). A gyógypedagógiai mozgásfejlesztés szerepe és módszertani aspektusai. Különleges Bánásmód, 7. (3). 101-112.
DOI 10.18458/KB.2021.3.101 (Letöltve: 2022.06.03.)