A stroke, másnéven akut agyi érkatasztrófa, az agy körülírt területein hirtelen fellépő átmeneti vagy akár végleges funkciókárosodás, mely során az agyi régió oxigén- és tápanyagellátása csökken, rosszabb esetben megszakad.
Milyen gyakori betegség?
A stroke a 3. leggyakoribb halált okozó betegség. Évente nagyjából 40-50 ezer ember kap stroke-ot.
Milyen fajtáit különböztethetünk meg?
Beszélhetünk vérzéses és vértelen stroke-ról. Az esetek 80%-ban vértelen stroke jellemző, melynél a vérellátás szűnik meg, érszűkület vagy embólia miatt. A maradék 20%-nál vérzéses stroke lép fel. Mindkét esetben a stroke tüneteit az agyi terület elhalása okozza.
Hogyan ismerhetjük fel?
A kezdetleges tünetek között szerepel a beszédzavar, féloldali gyengeség és félrehúzott száj. A stroke elsődleges tünetei legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban jelentkezik. Jellemző a látászavar, fejfájás, kettős látás, látótér kiesés, szédülés, zavartság, szóformálási zavar, eszméletvesztés. Amikor ezeket a tüneteket észleljük magunkon vagy a környezetünkben élő személyen azonnali segítség szükséges, így megelőzhető az agy további területeinek sérülése. Minél később vesszük észre, annál nagyobb az esély a komplexebb, súlyosabb sérülések kialakulására. A stroke előfutárja a TIA, tehát szélütés, mely már jelzi a probléma lehetőségét.
Mi történik velünk?
A stroke során az agyi erekben akadály lép fel, mely lehet vérrög vagy érszűkület, így az adott agyi terület vérállátása nem megfelelő. Az érintett területen oxigénhiány alakul ki az agysejtekben, ezáltal működésük akadályozott. Minél hosszabb ideig maradnak az agysejtek oxigén nélkül, annál jobban sérülnek vagy akár el is halhatnak. Ekkor az adott agyterület nem képes ellátni feladatát, ami funkciókieséshez vezet.
Milyen tüneteket észlelhetünk stroke után?
A másodlagos tünetek közé sorolható a koordináció zavara, egyensúlyzavar, a felső végtagokban megjelenhet az úgynevezett Wenicke Mann – tartás, az alsó végtagokban extensio és circumductio jellemző. E tünetek mellett gyakori a beszéd akadályozottsága, az afázia, a faciális bénulás, mely az arcizmok bénulását jelenti. A motoros funkciók mellett a kognitív funkciók is csökkennek. Gyakori a látászavar és az alkalmi epilepszia is.
Hogyan kezelhető?
Elsődlegesen orvosi kezelés szükséges, mely során a tünetekből megállapítható, hogy mely agyi terület károsodott. Mindenképpen mentőt kell hívnunk, még akkor is, ha csak a stroke gyanúja merült fel. A stroke utáni első óra legkritikusabb, mert ez az idő az, ami a maradandó károsodások és a túlélés miatt kritikus. Mint említettem, minél hamarabb kezelik a stroke-ot, annál kevesebb maradványtünet jelenik meg és így nagyobb az esély a felépülésre.
Stroke utáni rehabilitáció
A rehabilitációt csak, és kizárólag orvosi ajánlással és engedéllyel lehet megkezdeni. A rehabilitáció során fejlesztésre kerül a járás, manipuláció, beszéd és kognitív képességek. Célja a lehető legjobb állapot visszaállítása, ami lehetővé teszi a beteg visszailleszkedését a társadalomba, a munkába, a napi rutinba, a megszokott életbe. A beteg rehabilitálása mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a család és szociális rehabilitációra, mivel egy trauma a betegen kívül, a családot és környezetét is megviseli.
A stroke utáni rehabilitáció egyik legjobb módszerei közé tartozik a konduktív pedagógia, melyben a páciensünket teljes egészében vizsgáljuk és rehabilitáljuk, úgynevezett holisztikus szemlélettel dolgozunk. Ez a holisztikus szemlélet segít, hogy a sérült vagy kiesett funkciókat más meglévő funkciók segítségével visszaépítsünk, a meglévő problémák forrását megtaláljuk és kezelni tudjuk.
A Mosoly Fitness & Fejlesztőkuckóban lehetőséget biztosítunk a fejlődésre konduktív egyéni fejlesztéseink keretében. A fejlesztések kezdetén egy komplex állapotfelmérés után, személyreszabott fejlesztési tervet alakítunk ki vendégeink számára, mely a leghatásosabb módon segíti a fejlődést, illetve szükség esetén logopédiai fejlesztésben is részesítjük vendégünket.