Ebben a cikkben összegyűjtöttem, hogy a Pedagógiai Szakszolgálat milyen támogatásokat ír elő, és milyen iskolai könnyítésekre jogosult a gyermeked SNI vagy BTMN státusszal. Mert igen, ezek valódi, kézzelfogható segítséget jelenthetnek – nem csak papírmunkát.

Mi a különbség az SNI és a BTMN között?

Mindkét státusz azt jelenti, hogy a gyermeked különleges bánásmódot igényel az óvodában vagy iskolában. De nem ugyanazt jelentik!

SNI (Sajátos Nevelési Igény)

Súlyosabb kategória, amely orvosi diagnózist (BNO-kódot) is igényel.

SNI kategóriák:

• Mozgásszervi fogyatékosság
• Érzékszervi fogyatékosság (látás, hallás)
• Értelmi fogyatékosság
• Beszédfogyatékosság
• Halmozottan fogyatékos
• Autizmus spektrum zavar
• Egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavar)

Megállapítja: Megyei vagy Országos Szakértői Bizottság

Ki fejleszt: Gyógypedagógus (szakirányú végzettséggel)

Érvényesség: Óvodától a tankötelezettség végéig. SNI-státuszú tanuló tankötelessége meghosszabbítható a 23. életév végéig (míg általános esetben 16 éves korban szűnik meg). Ez azért fontos, mert így 23 éves korig járnak a pedagógiai támogatások, és a családi pótlék is tovább folyósítható.

BTMN (Beilleszkedési, Tanulási, Magatartási Nehézség)

Enyhébb kategória, amelyhez NEM kell orvosi diagnózis (BNO-kód).

BTMN jellemzők:

• Életkorhoz képest jelentős alulteljesítés
• Tanulási nehézségek (olvasás, írás, számolás)
• Beilleszkedési problémák
• Magatartásszabályozási nehézségek
• Figyelmi problémák (de nem organikus okok miatt!)

Megállapítja: Pedagógiai Szakszolgálat

Ki fejleszt: Fejlesztőpedagógus

Érvényesség: Csak a köznevelés idejére (a felsőoktatásban már nem érvényes)

Kulcskülönbség: A BTMN-nél a nehézségek hátterében NINCSENEK organikus, idegrendszeri okok – ezek inkább fejlődésbeli lemaradások, tanulási hiányosságok, vagy környezeti ártalmak következményei.

FONTOS: SNI státusz ≠ anyagi támogatás!

Sokan azt hiszik, hogy az SNI státusz automatikusan jár az emelt családi pótlék, GYOD és egyéb anyagi támogatásokkal. Ez nem igaz! Az anyagi támogatásokról itt olvashatsz.

Három kategóriát különböztetünk meg:

1. SNI, de NEM tartósan beteg/fogyatékos (pl. beszédfogyatékos F80.9 kóddal) → Pedagógiai támogatások járnak, de anyagi támogatások NEM
2. SNI ÉS tartósan beteg/fogyatékos is (pl. autista, látássérült) → Pedagógiai ÉS anyagi támogatások is járnak
3. Tartósan beteg, de NEM SNI (pl. cukorbeteg, élelmiszer-allergiás) → Anyagi támogatások járhatnak, de pedagógiai különleges bánásmód nem kötelező

Az anyagi támogatások (emelt családi pótlék, GYOD, GYES, közgyógyellátás stb.) a „tartósan beteg/súlyosan fogyatékos” státuszhoz kötöttek, NEM az SNI-hez! Ezeket a háziorvos vagy szakorvos állítja ki, külön eljárásban.

Mit nyújt a Pedagógiai Szakszolgálat?

A jó hír: a Pedagógiai Szakszolgálat által nyújtott minden szolgáltatás INGYENES! Nem kell hozzá TB-járulék, nem számít a jövedelem, automatikusan jár a szakértői vélemény alapján.

1. Fejlesztő foglalkozások (heti 1-2 óra)

SNI esetén:

• Gyógypedagógiai fejlesztés
• Szakirányú gyógypedagógus végzi (pl. logopédia szakos, autizmus szakos, szomatopedagógia szakos)
• Habilitációs/rehabilitációs célú
• Egyéni vagy kiscsoportos (max. 3-4 fő)

BTMN esetén:

• Fejlesztőpedagógiai foglakozás
• Fejlesztőpedagógus végzi
• Tantárgyi felzárkóztatás + készségfejlesztés
• Egyéni vagy kiscsoportos (max. 4-6 fő)

Gyakorlati tipp: Iskolások esetében a fejlesztés jogszabály szerint csak órák utáni időpontban lehetséges. 

2. Logopédiai ellátás

Ha a gyereknek beszéd- vagy nyelvi nehézsége van, akkor SNI vagy BTMN státusztól függetlenül is járhat logopédiai fejlesztés. Ez szintén ingyenes, a szakszolgálat biztosítja.

3. Pszichológiai támogatás

Ha a beilleszkedési vagy magatartási nehézségek pszichés problémákból erednek, a szakértői vélemény javasolhatja pszichológiai ellátást is. Ez szintén ingyenes, a szakszolgálat intézményében vagy az iskolában történik.

4. Nevelési tanácsadás

A szülők számára is elérhető konzultáció, ahol szakemberek segítenek a nevelési kérdésekben, a gyerekkel való kommunikációban.

Hol történnek a fejlesztések?

• Az óvoda/iskola épületében (az óvoda/iskola gyógypedagógusa/fejlesztője vagy utazó gyógypedagógus végzi)
• A Pedagógiai Szakszolgálat intézményében (ide járnak be a gyerekek külön időpontban)
• Ritka esetben online is lehet

Hogyan zajlik?

• A fejlesztő pedagógus/gyógypedagógus elkészíti az egyéni fejlesztési tervet a szakértői vélemény alapján
• Folyamatosan egyeztet a gyerek pedagógusaival
• Félévente/évente értékeli az eredményeket
• Ha szükséges, módosítja a tervet

Iskolai könnyítések és kedvezmények

Fontos, amit minden szülőnek és pedagógusnak tudnia kell: a szakértői véleményben foglalt javaslatok kötelező érvényűek! Az iskola nem dönthet úgy, hogy „nem adja meg” a könnyítéseket.

1. Plusz idő biztosítása

Dolgozatoknál: +30 perc Szóbeli feleleténél: +10 perc Felvételi vizsgáknál is érvényes!

Ez nem azt jelenti, hogy a gyerek „lusta” vagy „lassú” – hanem azt, hogy bizonyos folyamatok (pl. olvasás, írás, információfeldolgozás) nála lassabbak, de ugyanúgy el tudja érni a célt, csak több idővel.

2. Eszközhasználat

A szakértői vélemény javasolhatja:

• Számológép, szorzótábla (diszkalkulia esetén)
• Helyesírási segédlet (diszgráfia esetén)
• Digitális eszközök (írógép, tablet)
• Speciális füzetek (pl. nagyobb vonalközű, színes háttérrel)
• Nagyított szövegek (látássérülés esetén)
• Hangrögzítő (ha a gyerek nem tud jegyzetelni)

Gyakorlati tipp: Ha a gyereked számára járna eszközhasználat, de az iskola nem biztosítja automatikusan (pl. számológép), kérj az osztályfőnöktől írásos megerősítést. Így nem lesz vita dolgozat közben!

3. Számonkérés módjának változtatása

Írásbeli helyett szóbeli: Főleg diszlexiás, diszgráfiás gyerekeknél – a szóbeli felelés jobban megy, mint az írásbeli dolgozat.

Szóbeli helyett írásbeli: Főleg beszédfogyatékos gyerekeknél – kevesebb a szorongás, ha írásban kell megfogalmazni.

Szöveges értékelés: Ha a szakértői vélemény javasolja, a gyerek nem kap érdemjegyet, hanem szöveges értékelést (pl. „Önmagához képest fejlődött a szövegértésben”).

4. Mennyiségi és minőségi differenciálás

Mennyiségi: Kevesebb feladat (pl. 10 példa helyett 6) Minőségi: Egyszerűbb feladatok, több segítség

Fontos: Ez NEM azt jelenti, hogy a gyerek kevesebbet tanul – hanem azt, hogy reálisan elvárható szinten teljesít, és nem öli meg magát feleslegesen.

5. Tantárgyi értékelés alóli felmentés

KRITIKUS VÁLTOZÁS 2018-TÓL:

BTMN tanulók 2018. szeptember 1-től NEM kaphatnak tantárgyi felmentést!

Tehát ha a gyerekednek BTMN státusza van, NEM kaphat felmentést matematika, magyar, idegen nyelv stb. értékelése alól. Továbbra is járnak neki a könnyítések (plusz idő, eszközhasználat), de érdemjegyet kell kapnia.

SNI tanulók továbbra is kaphatnak tantárgyi felmentést, „indokolt esetben”:

• Diszkalkuliás matematikából
• Diszlexiás magyarból, idegen nyelvből
• Mozgássérült testnevelésből

Mit jelent a felmentés?

• A gyerek részt vesz az órán, de NEM kap érdemjegyet
• Szöveges értékelést kap (pl. „Részt vesz az órákon, igyekszik”)
• A bizonyítványban nem szerepel osztályzat, csak „felmentve” vagy szöveges értékelés
• Ez NEM befolyásolja az évfolyamismétlést – felmentéssel is lehet haladni

Gyakorlati tipp: A felmentés nem „kegy”, hanem a gyerek mentálhigiénéje miatt fontos! Ha egy diszkalkuliás gyerek hetente ötöst kap matekból, elveszíti az önbizalmát, motivációját. A felmentés lehetővé teszi, hogy a tananyagot megtanulja, de ne törje össze a sikertelenség.

6. Egyéb támogatások

• Kisebb osztálylétszám: SNI/BTMN-es gyerek kettőnek számít a létszámnál
• Pedagógiai asszisztens: Főleg SNI gyerekeknél, a tanórán segít
• Gyógytestnevelés: Ha mozgáskoordinációs probléma is van
• Utazó gyógypedagógus: Rendszeresen bejár az iskolába, segíti a gyereket és a pedagógusokat

Hogyan indítsam el a folyamatot?

1. Vizsgálatkérés

Ki kezdeményezheti?

• Az óvoda/iskola (a szülő aláírásával)
• A szülő maga (szülői kezdeményezésre)

Hová kell fordulni?

• BTMN gyanúja esetén: Járási Pedagógiai Szakszolgálat
• SNI gyanúja esetén: Megyei/Országos Szakértői Bizottság (ide a járási szakszolgálat továbbítja az ügyünket!)

Gyakorlati tipp: Ha úgy érzed, hogy a gyerekednek szüksége lenne vizsgálatra, de az óvoda/iskola nem kezdeményezi, te magad is beadhatsz kérelmet! Keress rá a „pedagógiai szakszolgálat [településed neve]” kulcsszóra, és töltsd le a vizsgálatkérő lapot.

2. Szakértői vizsgálat

Három részből áll:

• Pszichológiai vizsgálat: Intelligencia, figyelem, memória, érzelmi élet
• Pedagógiai/gyógypedagógiai vizsgálat: Iskolai készségek (olvasás, írás, számolás), kognitív képességek
• Szakorvosi vizsgálat: Neurológus, gyermekpszichiáter, vagy egyéb szakorvos (SNI esetén)

Gyakorlati tipp: Vidd magaddal az összes korábbi vizsgálati leletet, naplót, rajzokat, füzeteket, akár egy videót arról, hogyan játszik a gyereked! Minél több információt lát a bizottság, annál pontosabb képet kap.

3. Szakértői vélemény

21 napon belül megkapod az írásos szakértői véleményt, amely tartalmazza:

• Az SNI/BTMN megállapítását
• A konkrét fejlesztési javaslatokat
• Az iskolai könnyítések listáját
• A szükséges fejlesztések óraszámát
• A felülvizsgálat időpontját
• SNI esetén befogadó intézményt jelölnek ki

Fontos: Ha nem értesz egyet a véleménnyel, 15 napon belül kérhetsz felülvizsgálatot!

4. A támogatások igénybevétele

A szakértői véleményt az iskola/óvoda is megkapja.

Innentől az iskola feladata:

• Megszervezni a fejlesztő foglalkozásokat
• Biztosítani a könnyítéseket
• Elkészíteni az egyéni fejlesztési tervet
• Tájékoztatni a tantárgyat tanító pedagógusokat

Gyakorlati tipp: Ne várj arra, hogy „majd az iskola intézi”! Kérd számon az osztályfőnöktől, hogy mikor kezdődnek a fejlesztések, ki lesz a fejlesztő pedagógus, és beszélt-e már a szaktanárokkal a könnyítésekről.

Gyakori kérdések

Stigma lesz a gyerekemnek, ha SNI/BTMN papírja van?

Sajnos, sokan így gondolják, és ezért nem kérik a vizsgálatot. De a valóság: NAGYOBB stigma, ha a gyerek folyamatosan bukik, osztályozatlan marad, vagy évfolyamot kell ismételnie, miközben megfelelő segítséggel simán haladhatna.

Az SNI/BTMN státusz nem „bélyeg” – hanem eszköz arra, hogy a gyerek megkapja, amire szüksége van.

Kötelező részt venni a fejlesztéseken?

Igen, a szakértői véleményben foglaltak kötelező érvényűek. Ha a szülő megtagadja, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság is közbeléphet. 

Mi van, ha az iskola nem biztosítja a fejlesztést?

Az iskola vezetője köteles megszervezni a fejlesztéseket. Ha nem teszi meg, először szólj a Pedagógiai Szakszolgálatnak, akik segítenek. Ha ez sem vezet eredményre, panaszt tehetsz a Tankerületi Központnál.

Meddig érvényes a szakértői vélemény?

A szakértői vélemény tartalmazza a következő felülvizsgálat időpontját (általában 2-3 év múlva). Addig érvényes, és a fejlesztések, könnyítések mindvégig járnak.

Ha javul a gyerek állapota, elvehető a státusz?

Igen! Ha jelentős javulás következik be (pl. a BTMN-es nehézségek megszűnnek), felülvizsgálaton a státusz visszavonható. Ez POZITÍV dolog – azt jelenti, hogy a fejlesztések működtek!

Jár-e étkezési kedvezmény SNI/BTMN státusszal?

BTMN esetén NEM. A BTMN csak pedagógiai státusz, nincs BNO-kód, ezért nem jár hozzá automatikusan anyagi vagy egyéb kedvezmény.

SNI esetén LEHET, ha a gyerek tartósan beteg/fogyatékos is. Az étkezési kedvezmény nem az SNI státuszhoz, hanem a tartósan beteg/fogyatékos státuszhoz kötött, amit a háziorvos állapít meg.

Lehet egyszerre SNI ÉS BTMN státusza a gyereknek?

Nem, vagy az egyik, vagy a másik. De előfordulhat, hogy egy gyerek először BTMN státuszt kap, majd később, ha súlyosbodik az állapot, átminősítik SNI-re (vagy fordítva, javulás esetén).

Mi a helyzet a felsőoktatásban?

SNI státusz: Továbbra is érvényes a felsőoktatásban, és ott is járnak kedvezmények (plusz idő vizsgáknál, eszközhasználat). Itt tudod ellenőrizni, hogy mely középiskolák fogadnak SNI státuszú tanulót. 

BTMN státusz: NEM érvényes a felsőoktatásban. De ha a gyereknek van orvosi diagnózisa (pl. ADHD, diszlexia), akkor az egyetemen ettől függetlenül kérhet kedvezményeket, az egyetem hallgatói szolgáltatásán keresztül.

Záró gondolatok

Az SNI és BTMN státusz nem „szégyen” – hanem eszköz arra, hogy a gyerek megkapja a számára szükséges segítséget. A pedagógiai szakszolgálat által nyújtott fejlesztések ingyenesek, szakszerűek, és a gyerek fejlődését szolgálják.

Ha úgy érzed, hogy a gyereked nehezen halad az iskolában, ne félj vizsgálatot kérni! Minél korábban kezdődnek a fejlesztések, annál nagyobb az esély arra, hogy a gyerek utol tudja érni a kortársait.

És ne felejtsd el: a szakértői véleményben foglaltak kötelező érvényűek! Ha az iskola nem biztosítja, amit a szakértői vélemény előír, kérd számon. A gyerekednek joga van hozzá.

Ha bármilyen kérdésed van a témával kapcsolatban, fordulj bizalommal a lakóhelyed szerinti Pedagógiai Szakszolgálathoz – ők tudnak a legjobban segíteni a gyermeked egyedi helyzetében!

Illetve online és személyes konzultáció elérhető a Mosoly Fejlesztőházban, jelentkezés: 06 70 850 9070